Szoftveres biztonsági tippek az új évre

Szakértőink összeszedték, hogy mit tegyünk az online biztonságunkért.

  1. Mindenhová más-más jelszó

    Tudjuk, hogy nehéz ezt betartani, de ne használjuk több szolgáltatáshoz ugyanazt a jelszót. Minden egyes weboldalhoz egyéni jelszót adjunk meg – használhatunk jelszógenerátort is a feladatra. A jelszavak legyenek hosszúak, bonyolultak, tartalmazzanak kis- és nagybetűt, számot is. Eszünkbe se jusson papírra leírni őket, vegyük igénybe a jelszómenedzselő megoldásokat. Ahol csak lehet, kapcsoljuk be a kétfaktoros azonosítást.

  2. Frissítsünk

    Ne halogassuk a frissítések telepítését, a legtöbb közülük olyan biztonsági lyukakat foltoz be, melyekről a hekkerek már tudnak. Gyakran, időben frissítsünk! Frissítsük a szoftvereinket, de a hardverek – például a router – vezérlőprogramjáról (firmware) se feledkezzünk meg.

  3. Készítsünk adatmentést

    A fájljainkat használhatatlanná titkosító zsarolóvírusokra egy egész iparág épül. A zsarolóvírusok ellen a leghatásosabb védekezés, ha rendszeresen készítünk biztonsági mentést adatainkról. Ezt a mentést ne hálózatba kötött adattárolóra bízzuk, hisz a zsarolóvírusok gyakran a külső lemezek adatait is titkosítják.

  4. Vigyázzunk az e-mailben küldött linkkel

    Mindig gyanakvással éljünk, ha egy ismeretlen feladótól érkező e-mailben kell egy linkre kattintanunk. Az adathalász támadások egy közismert szolgáltatót másoló hamis oldalra visznek, ahol a bűnözőknek adjuk meg önként adatainkat. Helyette a böngészőben kézzel adjuk meg az ismert webáruházak és az internetbankunk címét.

  5. Keressük a lakat jelecskét online vásárláskor

    A legtöbb weboldal titkosított, biztonságos kapcsolaton keresztül kommunikál velünk, adatainkat titkosítva továbbítja. Hogy az adott weboldal biztonságos, onnan tudjuk, hogy a webböngésző címsora elején egy kis lakat ikon jelenik meg, amelyet „https” követ. Amikor fizetünk, személyes adatokat adunk meg, ezért mindenképp győződjünk meg, hogy biztonságos a kapcsolat.

  6. Ne küldjünk bankkártya adatokat

    Bármilyen nyomós érvünk is legyen erre, e-mailben vagy szöveges üzenetben senkinek se küldjük el bankkártyánk adatait. Az e-mail vagy üzenet később hekkerek kezébe kerülhet.

  7. Változtassuk meg a gyári jelszavakat

    Karácsonyra sokan kaptunk ajándékba valamilyen okos készüléket, melyre a gyártó alapból feltett egy jelszót, felhasználónevet. Mielőtt a készülékre bíznánk házunk védelmét, mindenképp változtassuk meg a gyári azonosítókat.

  8. Közösségi megosztás előtt gondolkodjunk!

    Lehet, hogy elcsépelt, de ezerszer el kell mondanunk: nem kell mindent megosztani a Facebookon, előbb gondolkodjunk, és utána posztoljunk. Egy poszt örökre megmarad.

A cikk részben a technokrata oldalról származik.

M3, Mozi+, Humor+, Kiwi

Az M3 és a Mozi+ az ünnepek alatt kódolatlanul az ExtraTV-n – elindul a Humor+ és a Kiwi TV tesztsugárzása a ExtraTV Extrában

Az ünnepek alatt két hétig kódolatlanul nézhető az M3 és a Mozi+ műsora minden ExtraTV néző számára. 2016. december 19. és 2017. január 2. között 750 ezer háztartásban filmpremiereket és régi klasszikusokat egyaránt láthatnak a nézők a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), valamint a TV2 Média Csoport Kft. és az Antenna Hungária megállapodásainak köszönhetően. Ezen kívül 2016. december 15-én megkezdődik a Humor+ és a Kiwi TV csatornák teszt-sugárzása az ExtraTV Extra Családi csomagjában.

Az MTVA és az Antenna Hungária, valamint a TV2 Média Csoport Kft. és az AH közötti megállapodások alapján december 19. és január 2. között két csatorna is kódolatlanul lesz elérhető az ExtraTV felhasználók számára: a TV2 Csoport népszerű filmcsatornája, a Mozi+, valamint a közmédia archív tartalmakat sugárzó tematikus csatornája, az M3. Ezen kívül a nagy népszerűségnek örvendő, és már több mint 1,3 millió letöltéssel büszkélkedő ExtraTV applikációban is élőben lesz elérhető az M3 műsora a fenti időszakban.

Az M3, a közmédia archív tartalmakat sugárzó tematikus kábelcsatornája harmadik születésnapját ünnepli. Az M3 csatornán újra láthatóvá válnak a hazai televíziózás megunhatatlan, idejükben nagy sikert aratott műsorai, melyeken generációk nőttek fel. Az M3 kínálatában megtalálhatóak magyar filmek, külföldi filmsorozatok, kabaréműsorok, vetélkedők, koncertek, zenei válogatások, színházi közvetítések és sportműsorok a ’80-as, ’90-es évekből. A kódolatlan időszak alatt olyan népszerű sorozatok és filmek kerülnek képernyőre, mint a Starsky és Hutch, T.J. Hooker, Észak és Dél, Karácsony Mórával, Retro szilveszteri válogatás vagy az Űrjárőrök – Az Orion.

Akciódús ünnepi kínálattal készül az év utolsó hónapjára a Mozi+, képernyőre kerülnek az ikonikusnak számító James Bond filmek, Pierce Brosnan főszereplésével jön az Aranyszem, A holnap markában, A világ nem elég és a Halj meg máskor. A korlátlan mozizásból Steven Seagal sem hiányozhat, aki sorozatosan veszi fel a harcot a rosszfiúk ellen olyan klasszikusokban, mint a Halálra jelölve, Az igazság mecénása, vagy a Célpont neve: Salazar. A karácsonyt megelőző héten, december 20-án Adam Sandler és Salma Hayek családi kalandjai gondoskodnak a humoros percekről, a Nagyfiúk 2. nyári vakációjában. December 22-én pedig Russel Crowe-val érkezik a bibliai ihletésű Noé. Szenteste országos premierrel érkezik a Kingsman: A titkos szolgálat, olyan nevek közreműködésével, mint Colin Firth vagy épp Samuel L.Jackson. A két ünnep között sem lesz hiány akcióban: érkezik a Die Hard – Drágább, mint az életed, amelyben a már régi ismerősnek számító John McClane (Bruce Willis) fia megmentésére Moszkvába indul, ahol nem várt fordulatokkal kell szembenéznie. Sylvester Stallone három felvonáson keresztül teljesít újabb küldetéseket Rambo bőrébe bújva. December 28-án tovább fokozódnak az izgalmak A legsötétebb óra című akciófilmben – Oroszország fővárosában találhatjuk magunkat, ahol egy ismeretlen eredetű katasztrófa sújt le, a kérdés csak az, hogy a gyanútlan turisták hogyan élik túl a megpróbáltatásokat a kihalt metropoliszban. December 29-én Magyarországon először debütál a kábelcsatornák programkínálatában A majmok bolygója: Forradalom, majd december 30-án Tom Cruise is bevetésre indul, rejtélyes titkok nyomában: visszatér a Jack Reacher.

Az M3 csatorna a C jelű, országos lefedettségű multiplexen a 26., a Mozi+ pedig a B jelű multiplexen a 15. programhelyen fogható, a vétellel kapcsolatos információ a honlapunkon található. Abban az esetben, ha a felhasználó nem látja a csatornákat a programlistában, egy automatikus újrahangolást kell elvégezni a dekóderen vagy a beépített DVB-T tunerrel rendelkező tévékészüléken.

2016. december 15-én elindul a Kiwi TV és a Humor+ tesztsugárzása az ExtraTV Extra Családi csomagjában, a Humor+ a D jelű multiplexen, a 43. programhelyen, a Kiwi TV szintén a D jelű multiplexen, a 45. programhelyen lesz elérhető. Ezen a napon változik egyes ExtraTV Extra programok elérhetősége (programhely, multiplex-kiosztás), abban az esetben, ha az előfizető nem lát egy csatornát a programlistában, szintén automatikus újrahangolást kell elindítani a vevőkészüléken.

Magyarország dobogós helyen végzett a 4G sebesség versenyben

A novemberi statisztikák alapján Magyarországé a harmadik leggyorsabb LTE-hálózat.

Melyik országban a leggyorsabb az LTE-hálózat a világon? Hol a legjobb a lefedettség? Manapság ezek egyre fontosabb kérdések, elvégre sok időt töltünk az okostelefonunkkal. Az OpenSignal elérhetővé tette a novemberi statisztikáit.

Ezek alapján nem túl meglepő módon a világon Dél-Koreában és Japánban a legjobb a 4G-s lefedettség: 95,7 és 92 százalékos. A százalékos arány Magyarországon is igen kedvező, hazánk a 12. helyen áll lefedettség tekintetében.

4gverseny

A lefedettség egyébként nem a földrajzi értelemben vett lefedettséget jelenti, hanem azt, hogy az esetek hány százalékában találnak LTE-jelet a felhasználók. Így az is kiderül, hogy beltérben használható-e a hálózat, de a módszer hátránya, hogy nem veszi figyelembe a földrajzi kiterjedést.

Még érdekesebb azonban a sebesség kérdése. Az adatok alapján Szingapúr és Dél-Korea vezetnek 45,9 és 45,8 Mbps-mal. Azonban a harmadik helyen Magyarország áll, 40,6 Mbps-os sebességekkel. Románia és Bulgária a negyedik és a hatodik helyen van, míg Amerika terhelt hálózatain az érték csak 13 Mbps (ezzel Iránnal és Venezuelával került egy csoportba).

A cikk eredetileg a Terminálon jelent meg.

Miért jó felhőben tárolni az adatokat

Hódít a felhő alapú tárolás, így mostanra szinte mindenki előtt nyitva áll a kapu, hogy a merevlemeze helyett a felhőbe mentse az adatait. Sok esetben azonban mi is találkozunk azzal, hogy az emberek nemigazán értik, hogy miért van erre szükség, miért kellene változtatni az eddigi, jól bevált megoldáson. Mostani írásunkban 5+1 tippet szedtünk össze, hogy miért éri meg felhőre váltani:

1. Kevesebb hibalehetőség

Tárold akár a számítógépeden, akár egy külső merevlemezen az adataid, még a legjobb minőségű komponenseket választva is előfordulhat, hogy az egység meghibásodik és nagy eséllyel az adatok is oda lesznek. Persze elérhetőek olyan, az adat-visszaállítást szolgáló alkalmazások, amelyek esetlegesen segíteni tudnak, ám sajnos a tapasztalat az, hogy ezek igen gyakran nem jutnak eredményre. Ilyenkor csak a méregdrága, visszaállítással foglalkozó vállalkozások segíthetnek.

2. Bárhonnan hozzáférhetsz

A felhő alapú adattárolás egyik legnagyobb előnye, hogy a felhasználó gyakorlatilag bármilyen, internetelérésre képes eszközről (azaz egy okostelefonról, táblagépről is) hozzáférhet a fotóihoz, videóihoz, dokumentumaihoz és más, számára fontos fájlhoz.

3. Nem kell tartani a vírusoktól

Hasonló a helyzet, mint az merevlemez meghibásodásánál, hiszen többfajta olyan vírust is összeszedhetünk, amely blokkolja az adatokhoz való hozzáférést. Ha szerencsénk van, még időben törölhetjük a kártevőt a PC-ről, de amennyiben porul jártunk, imádkozhatunk, hogy legyen valahol biztonsági mentésünk.

4. Olcsóbb

Ha magánszemélyeknek nem is feltűnő, kisvállalkozásoknak már sokat jelenthet, hogy nem kell méregdrága szervert vásárolniuk az adattároláshoz, elég csak egy csomagra előfizetniük és oda menthet mindent a rendszer. Ez miért jó? Csöndesebb lehet egy iroda (hiszen nem zúg a szerver), kevesebb lehet a villanyszámla és a teljesítmény csökkenésén sem kell aggódni, hiszen a szolgáltató folyamatosan gondoskodik a megfelelő stabilitásról. Ennek fényében nem is rossz, hogy már havi 25 ezerért lehet saját szervert bérelni.

5. Rugalmasabb

Szintén a vállalkozásoknak jöhet jól, ha szükség esetén rövid idő alatt növelhetik a tárhelyüket, vagy épp gyorsíthatják az adataik elérését. Mindez nemcsak olcsóbb egy felhőalapú tárhely esetén, de jelentősen gyorsabb is, hiszen a csomagváltás során egyszerűen több tárhelyet ad a szolgáltató vagy épp az adatokat átmozgatja egy “izmosabb” szerverre.

+1. Nem tűnik el

A felhőben tárolt adatokkal soha nem fordulhat elő, hogy véletlenül otthagyja az ember egy kávézóban vagy lakásbetörés áldozata lesz. Amint valamit feltöltesz egy megbízható szolgáltató tárhelyére, az szinte biztosan ott is marad, amíg az előfizetésed él. Persze előfordulhatnak olyan esetek, amikor valamiért probléma lép fel és az adatokhoz nem lehet hozzáférni egy kis ideig, ám ilyenkor jó tudni, hogy professzionális szakemberek dolgoznak a hiba elhárításán.

A cikk a Rendszergizda blogon jelent meg.

Ugyanúgy telefonálnak a fiatalok, mint az idősebbek

Nem igazolódott a feltevésünk, hogy az idősebbek sokkal többet használják mobilon a hívás funkciót, mint a fiatalok. Az eNET 2016-os online mobiltelefonos kutatása szerint csak a fiatalok 15 százaléka telefonál napi szinten ritkábban az idősebbeknél, viszont a chatelést jobban kedvelik.
hirdetés

Azt hittük, a fiatalok alig szokták már telefonálni, helyette inkább az internetes telefonálást és üzenetküldést használják. Az eNET 2016-os online mobiltelefonos kutatása valamelyest igazolta a feltevésünket, de az eltérések közel sem olyan magasak a korcsoportok mobilhasználati adatai alapján, mint ahogy gondoltuk volna. A kutatók négy életkori csoport és a tevékenységek gyakorisága szerint gyűjtötték ki számunkra az adatokat.

Telefonos hívást fogadni mobilszolgáltatón keresztül a megkérdezettek 77 százaléka napi szinten szokott, hetente pedig 12,5 százalékuk – ezekhez az adatokhoz képest a havonta, ritkábban és soha nem telefonálók teljesen kisebbségben vannak. A korcsoportok szerinti bontás sem különbözik lényegesen, nagyjából 70-85 százalék között oszlik el a minta alapján a napi rendszerességű mobiltelefonálás. A legtöbben a 40-49 közöttiek közül fogadnak napi szinten hívásokat, ez a csoport ért el a megkérdezettek közül 84,7 százalékot. A legkevésbé a 18-29 éves korosztály veszi fel naponta a telefont (70 százalék), és ezzel arányosan náluk a legmagasabb a heti rendszerességű mobilos beszélgetés (17,5 százalék).

A telefonálási hajlandóságot jobban tükrözi az a kérdés, hogy a “telefonhívás indítása a mobilszolgáltatón keresztül” mennyire gyakori, de ebben az esetben sem látni nagy különbséget a válaszadásban az előző kérdéshez képest. A napi szintű értékek kerekítve 65-80 százalék közöttiek, szóval megmaradt a 15 százalékos eltérés a két korosztály között. A napi rendszerességű hívásindítás valamivel kevésbé jellemző, mint a fogadás (71 százalék a 77 százalékkal szemben). Minden korcsoportban nagyjából 5 százalékkal kevesebb a napi szinten hívást kezdeményezők aránya, egyedül a 30-39 évesnél kúszik fel 8 százalék feletti értékre.

mobilhasznalat_telefonhivas

Az internetes telefonálásban, például Skype és Viber hívásban sokkal nagyobb eltérést vártunk volna, miközben a különbség még inkább zsugorodott a korcsoportok között. Egyedüli szembetűnő érték, hogy az 50 év felettiek nagyon magas 22,6 százalékos arányban jelölték be, hogy nem alkalmas erre a mobilkészülékük. Az 50 év alattiak közül minden korcsoportra az jellemző, hogy legalább heti szinten 35-35 százalékuk vesz részt internetes telefonhívásban. A 18-29 évesek napi szintű netes hívásai emelkednek ki leginkább (19 százalék), de csak 1-2 százalékos mértékben az egy-két évtizeddel idősebbekhez képest. Sokan soha nem használják a szolgáltatást, az 50 év felettiek vannak a legmagasabb arányban 38 százalékos értékkel, de a többi korcsoport 25-27 százaléka is azt válaszolta, hogy nem használja se Skype-ot, se a Vibert vagy más VoIP szolgáltatást.

mobilhasznalat_internetes_telefonalas-2

Az internetes üzenetküldésben mutatkoznak a legnagyobb különbségek a korcsoportok között, ide soroljuk például a Skype, Viber, Facebook Messenger, Google Hangouts csevegős funkcióit. Ebben az előfeltevésnek megfelelően a 18-29 évesek jeleskednek leginkább, méghozzá napi rendszerességgel 70 százalékuk használja az üzenetküldést – korosztályonként egyre csökken a hajlandóság, a 30-39 évesek közül 55 százalék, a 40-49 évesek közül 44 százalék, az 50 év felettieknek pedig már csak 21 százaléka cseveg napi szinten. Ennél a kérdésnél is igaz, hogy az 50 éven felüliek készülékei nem alkalmasak a használatra a saját bevallásuk szerint, és közülük válaszolták a legtöbben (30 százalék), hogy soha nem használják az internetes üzenetküldést. A 30-39 és a 40-49-es korosztályból 15-16 százalék válaszolta, hogy soha nem szokott chatelni, míg a 18-29 éveseknek ez már csak 7 százalékára jellemző.

mobilhasznalat_internetes_uzenetkuldes-2

Az adatok alapján összességében elmondható, hogy a mobilos telefonhívás indítás és fogadás még mindig napi szinten jellemző minden korosztályra, bár hívni kevésbé szeretnek az emberek mint beszélni. Az internetes telefonálás nem váltotta fel a mobilszolgáltatókat, a felhasználók legalább negyede egyáltalán nem használja ki ezt a lehetőséget, és csak kevesebb mint negyedük veszi igénybe napi szinten. Egyedül az internetes üzenetküldésnél érvényesülnek a napi szintű különbségek, a fiatalok sokkal többet chatelnek mint a középkorúak és idősebbek, az 50 év felettieknek sok esetben a készüléke is korlátozza az internetes lehetőségeit.

A felmérést az eNET végezte 2016 áprilisában a mobiltelefonos kutatás keretében a VeVa online kutatási közösség felületén, a kérdőívet összesen 941 fő töltötte ki. Az adatok nem a teljes populációt tükrözik, hanem a 18 éven felüli, rendszeresen internetezők csoportját – rájuk nézve reprezentatív a minta. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a nem internetezők kimaradnak a kutatásból és az adatokból is, ami valószínűleg a legidősebbek esetében okoz torzulást: a valóságban sokkal nagyobb lehet az eltérés a generációk között.

A cikk részben a hwsw oldaláról származik.