Tájékoztató az adományozásról

Az alábbi dokumentum hosszú és nem minősül hivatalos adótanácsadásnak. Kérjük a jogszabályok pontos értelmezéséhez forduljon munkáltatójához vagy adótanácsadójához.

A dokumentum összefoglalja, hogy személyi jövelem adó fizetésére kötelezett magánszemélyek hogyan rendelkezhetnek adójuk 1+1 százalékáról, illetve gazdasági társaságok hogyan csökkenthetik adófizetési kötelezettségeiket adományozással.

Az oldal alján készítettünk egy rendelkező nyilatkozat mintát, hogy hogyan kell azt kitölteni.

Legfontosabb jogszabályi rendelkezések a civil szervezeteknek nyújtott adományokkal kapcsolatban

1. Az adományok típusai

A társasági adó törvény szerint adománynak minősül a közhasznú szervezet részére a Civil Tv. szerinti közhasznú tevékenység támogatására átadott adomány.

2. Adománygyűjtés szabályai – adományozó jogai

Az adománygyűjtést szabályozó kormányrendelet előír kötelezettségeket a szervezetek adománygyűjtésével kapcsolatban, amelyek eligazítást nyújtanak az adományozó jogaival kapcsolatban is.

Az adományozás önkéntes, az adománygyűjtés nem járhat mások zavarásával. (Zavarásnak minősül kiemelten az adománykéréssel megkeresett személy elutasítását követő ismételt megkeresés.) Interneten történő adománygyűjtés esetén be kell tartani a kéretlen levelekre és az adatvédelmi törvényekre vonatkozó szabályokat. (pl. személyes adat használatára az adománygyűjtő szervezetnek kérnie kell az érintett hozzájárulását, emailben azonnali leiratkozásra lehetőséget kell biztosítani, a feladónak azonosíthatónak kell lennie.)

Magáningatlanban adománygyűjtés csak az ingatlan használójának előzetes hozzájárulásával történhet.

Tájékoztatás az adománygyűjtés során és azt követően

Az adományozott köteles tájékoztatni az adományozót az adománygyűjtés pontos céljáról, és ha az adományozó kiléte ismert, akkor őt az adomány felhasználásáról tájékoztatni kell. Az adománygyűjtés minden esetében (internet, telefonos adománygyűjtés esetében is) biztosítani kell, hogy az adományozott és/vagy az adománygyűjtő szervezet beazonosítható legyen. A szervezet nevét, székhelyét, és ha van telefonszámát, weboldalának címét meg kell adni.

Az adományozott megbízhat adományszervezőt, vagy adománygyűjtőt. Az adománygyűjtőnek igazolnia kell tudnia magát az adományozók előtt: a személyazonosság igazolásán túl rendelkeznie kell az adományozott által adott írásbeli felhatalmazással, valamint az adományozott vagy az adományszervező adatait tartalmazó törvényszéki hiteles kivonattal.
Az 1% gyűjtése adománygyűjtésnek minősül, így ebben az esetben is ugyanúgy kell eljárni, mint bármely adománygyűjtés esetén.

3. Az adományozók

Bár adományozó az, aki adományt ad, csak a társasági adó alanya jogosult a társasági adóval kapcsolatos kedvezmények, így az adományhoz kapcsolódó kedvezmény (lásd lent) érvényesítésére is. A társasági adó alanyait a Tao Tv. sorolja fel. A Tao Tv. személyi hatálya alá nemcsak belföldi szervezetek tartoznak, hanem külföldi személyek is, amennyiben az üzletvezetés helye belföldön van, így adományozás esetén a társasági adókötelezettségük tekintetében ők is jogosultak lehetnek a kedvezményre.

4. Az adományozással kapcsolatos feltételek

Az adó csökkenését eredményező adókedvezmény csak annyiban alkalmazható, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet tartalma megvalósítja az adókedvezmény biztosításával a jogalkotó által elérni kívánt, támogatandó célt. Ha a felek akár a szokásos piaci ártól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni az adókedvezményt, akkor az ilyen kedvezményeket az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

5. A támogatót megillető kedvezmények

A) Az adományozó kedvezménye

Kizárólag társasági adóalany adományozókat illet meg kedvezmény az alábbi esetekben.

a) Nem kell megnövelni az adományozó adózás előtti eredményét az adomány címen nyújtott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás) adóévi ráfordításként elszámolt összegével, ha az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt.
Az adomány értékét a társasági adóalany adományozó ráfordításként számolhatja el.

b) Csökkenti az adományozó adózás előtti eredményét a Civil Tv. szerinti közhasznú tevékenység támogatásaként nyújtott adomány értékének
• 20 százaléka közhasznú szervezet támogatása esetén,
• további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén,
de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.
Tartós adományozás: az alapítvány, vagy az egyesület és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében, és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.

c) Adomány-igazolás

A kapott adományokról a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által a támogató részére kiállítandó igazolás kötelező tartalmi kellékeit a Tao. Tv. rögzíti. E szerint az igazolásnak tartalmaznia kell:
• mindkét fél (a kiállító és a támogató) azonosító adatait, így a nevét, a székhelyét, az adószámát,
• az adomány összegét,
• a támogatott célt.
Az előbbieken túl célszerű feltüntetni az
• adományozás időpontját
• tartós adományozás esetén annak tényét
Az igazolást a támogatás-nyújtás időpontjában, de legkésőbb az adóév végéig kell a támogató rendelkezésére bocsátani.
Az igazolást két példányban kell kiállítani: az eredeti példány az adományozóé, a másodpéldány pedig a civil szervezeté marad.

B) Adományozónak nem minősülő támogató kedvezménye
A társasági adó törvény szerint a fent meghatározott esetekben minősül a támogató adományozónak (tehát veheti igénybe az adományozás utáni kedvezményeket). A köznyelvben (és magában a törvényben is) azonban adománynak nem csupán ezt a lehatárolt támogatási területet nevezzük, hanem általában a támogatást. Mivel a törvény szerinti kedvezmények különböznek aszerint, hogy kit támogat/kinek adományoz a vállalkozás, magánszemély, ezért szükséges fogalmilag is megkülönböztetni, és bevezetni az „adományozónak nem minősülő támogató” fogalmát.

a) Akkor nem kell megnövelni az adózó – társasági adó alanya, pl. kft., bt. – adózás előtti eredményét az általa az adóévben nem adomány céljából nyújtott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás, átvállalt kötelezettség) adóévi ráfordításként elszámolt összegével, ha az alábbi együttes feltételek teljesülnek
1. a juttatás nem külföldi személy részére történik, és
2. az adózó rendelkezik a juttatásban részesülő (például nem közhasznú alapítvány) nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.

b) Nem kell az előzőek szerinti feltételre (két nyilatkozat meglétére) figyelemmel lenni a közhasznú szervezet támogató esetében. Ha ugyanis közhasznú szervezet – például közhasznú alapítvány – ad támogatást bármely személynek – vagy egy másik alapítványnak, vagy akár egy cégnek –, akkor a nyújtott támogatás ráfordításként elszámolt összege feltétel nélkül elismert az adóalapnál, nem kell annak összegével megnövelnie a vállalkozási tevékenységének az adózás előtti eredményét.
Magyarázat
Az adományozó, támogató kedvezmények igénybevételére a fenti megfogalmazások érvényesek, adnak szélesebb körű választ, viszont a megértésben segíthet az alábbi néhány példa.
A társasági adóalany támogatót kizárólag a fent leírt esetekben és módon illeti meg kedvezmény.
Így például, ha egy vállalkozás
• egyház, közérdekű kötelezettségvállalás szervezője részére nyújt adományt, annak összegével – igazolás birtokában – nem kell megnövelnie (tehát ráfordításként elszámolható), de nem is csökkentheti az adózás előtti eredményét (az adományt fogadó egyház nem lehet közhasznú szervezet).
• Ha közhasznú szervezetnek adományoz, akkor pedig nem kell megnövelni a ráfordítás összegével az adózás előtti eredményét (az adomány összegét el lehet számolni), de emellett pedig csökkentheti is az adomány értékének 20%-val az adományozó adózás előtti eredményét.
– Példa: 100.000 Ft értékű közhasznú szervezetnek adott adomány esetén, mely megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek, az adományozó társaság 20.000 Ft-al csökkentheti a társasági adóalapját, ezáltal 2.000 Ft-al kevesebb társasági adót fog fizetni.
• Ha a közhasznú szervezettel tartós adományozási szerződést köt az adományozó, akkor a fentieken túlmenően az adomány értékének további 20%-a csökkentheti az adózás előtti eredményt. A kettő együttesen maximum az adózás előtti eredmény összegéig vehető figyelembe.
– Példa: Ha társasági adóalany közhasznú szervezet részére 100.000 Ft-ot ad tartós adományként, és az adományozás megfelel a társasági adó törvényben meghatározott feltételeknek, akkor a társaság 20.000 Ft-al csökkentheti az adózás előtti eredményét, mivel közhasznú szervezetnek adott támogatást, további 20.000 Ft-al csökkentheti a tartós adományozásra való tekintettel, összesen tehát 40.000 Ft-al csökkentheti az adóalapját és ezáltal 4.000 Ft-al kell neki kevesebb társasági adót fizetnie.
• Ha nem közhasznú szervezetet támogat egy társas vállalkozás akkor ráfordításként elszámolható a támogatás elszámolt összege (bekerülési értéke), ha
o a juttatás nem külföldi személy (pl. alapítvány, egyesület – és nem civil társaság, mert az nem jogi személy) részére történik, és
o a támogatott nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében az eredménye a juttatás nélkül sem lesz negatív (támogatás nélkül sem lenne veszteséges), és ezt a nyilatkozatot igazolja a beszámolójának elkészítése után.
• Fontos, hogy ha közhasznú szervezet támogat nem közhasznú szervezetet, ez esetben akkor is elszámolható ráfordításként a támogatás bekerülési értéke, ha nem rendelkezik ezekkel a nyilatkozatokkal.
Ha pedig nem társasági adóalany támogatóról van szó, például magánszemély, egyéni vállalkozó nyújt támogatást, úgy adózásban érvényesíthető kedvezményre nem jogosult.

Útmutató adófizetők részére – SZJA 1% felajánlás lépésről-lépésre

1. Ki ajánlhatja fel személyi jövedelemadója 1 %-át?

Az a magánszemély, akinek adófizetési kötelezettsége van, s jövedelemadóját határidőre maradéktalanul befizeti az Adóhatóságnak, vagy részletfizetési, fizetési halasztási engedélye van a NAV-tól.

Ki rendelkezhet?

Bárki, aki személyi jövedelemadó-bevallást vagy egyszerűsített bevallást ad, illetve adókötelezettségét munkáltatói adómegállapítás útján teljesíti, jogosult az adójának meghatározott részéről rendelkezni. Azaz a magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozók és az őstermelők is jogosultak rendelkezni, ha az említett tevékenységből vagy más jogcímen szereznek az összevont adóalapba tartozó jövedelmet. A rendelkezési jogosultságot nem érinti az, ha a magánszemély fizetendő adója 0 forint (például az egyes adókedvezmények miatt), de ebben az esetben a felajánlott összeg is 0 forint lesz. Egyházak részére még ebben az esetben is érdemes rendelkezni, mivel az egyházak – az 1 százalékon túli – állami finanszírozása a rendelkező magánszemélyek száma (és nem a felajánlott összeg nagysága) alapján történik, így a 0 forintról történő rendelkezés is növeli az adott egyház részére juttatott állami támogatás összegét. Egyebekben az adóhatóság az utalást csak akkor teljesíti, ha a kedvezményezett részére utalandó összeg legalább 100 forint.

Mekkora összegről lehet rendelkezni?

Az 1 százalék alapja az összevont adóalap kedvezményekkel, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalásokkal csökkentett része akkor, ha ezt az összeget a magánszemély határidőre megfizette. Az összevont adóalap a teljes adóalapnak az a része, amely után az adótábla szerinti adót kell megfizetni.

Az összevont adóalapba tartozik az önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem, továbbá az egyéb jövedelem. Ugyanakkor a különadózó jövedelmek, mint például az ingatlanértékesítésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, kamatjövedelem, az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója (a vállalkozói kivét kivételével), az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő átalányadója stb., nem tartozik az összevont adóalapba, így ezen jövedelmek meghatározott részéről nem is lehet rendelkezni.

Az 1 százalék alapját csak a ténylegesen határidőben megfizetett adó képezi. Mivel az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből a kifizetők, munkáltatók jellemzően levonják az adóelőleget, így a magánszemélyek többségének az év végén nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Abban az esetben, ha az évközben a magánszemélytől levont adóelőleg eléri vagy meghaladja a ténylegesen fizetendő adó összegét, az adót a magánszemély határidőre megfizette.

Amennyiben azonban a levont adóelőleg összege nem éri el a fizetendő adó összegét, az adó akkor tekinthető határidőben megfizetettnek, ha a pótlólagosan fizetendő adót
– a magánszemély május 20-áig, illetve
– az egyéni vállalkozó és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett február 25-éig
megfizeti.

Megfizetettnek kell tekinteni az adót akkor is – feltéve hogy a magánszemély az egyszerűsített bevallást választotta, és az adóhatóság által közölt adatok javítására volt szükség –, ha azt a magánszemély május 20-a után, de az adóhatóság a javított adatok alapján megállapított adóról szóló értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül megfizeti.

Végezetül szintén megfizetettnek tekintendő az adó abban az esetben, ha a magánszemély legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást kapott akkor, ha az engedélyező határozatban foglaltaknak eleget tesz. Ide értendő az az eset is, ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásában tett nyilatkozata alapján legfeljebb 4 hónapon keresztül a 100 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét havonként egyenlő részletekben fizeti meg.

Az adózó nem csak befizetéssel, átutalással, hanem az adóhatóságnál más adónemen nyilvántartott túlfizetésének (például: áfa, eva stb.) átvezetése útján is megfizetheti a személyi jövedelemadó tartozását.

2. Meddig és hogyan lehet beküldeni a rendelkező nyilatkozatokat?

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. Tv. 5. § (1) bek. alapján a magánszemély számára az alábbi lehetőségek adottak:

A. Munkáltatói adómegállapításhoz kapcsolva május 10-ig a bevallás részeként az 53. és az 53E számú bevallás Egysza lapjának kitöltésével, lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban elhelyezve a munkáltatónak átadva.
vagy

B. a különálló rendelkezési nyilatkozatát önállóan május 20-ig egy lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban, postán vagy személyesen, vagy elektronikus úton is eljuttathatja az adóhatósághoz. A nyilatkozatnak a borítékkal azonos méretű lapon kell lennie, de nem szükséges a formanyomtatvány.

Vigyázzon, ha május 20-a után küldi be a rendelkező nyilatkozatot, az nem lesz érvényes!

A rendelkező nyilatkozat a bevallástól függetlenül is eljuttatható az adóhatósághoz. Amennyiben tehát az előzőekben leírtak szerint nem rendelkezett (sem a bevallás részeként, sem a bevallással együtt beküldött borítékban, sem a munkáltató útján) lehetősége van arra, hogy a rendelkező nyilatkozatokat egy lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban, postán vagy személyesen juttassa el az adóhatósághoz. Erre május 20-áig van lehetősége, függetlenül attól, hogy az adóbevallását esetlegesen február 25-éig be kell adnia.
Az adóhatóság külön kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett adatait az eljuttatás módszerétől függetlenül, azaz még abban az esetben is, ha a magánszemély a bevallás részeként rendelkezik. A rendelkező nyilatkozat adótitoknak minősül, különleges védelmet élvez, abba illetéktelen személy nem tekinthet be. Így a rendelkezés következtében a magánszemélyt hátrány nem érheti, semmilyen utólagos zaklatással nem kell számolnia. A magánszemély és a kedvezményezett adatainak hatékony elkülönítése érdekében kérjük, hogy amennyiben a rendelkező nyilatkozatot nem a nyomtatvány részeként, hanem a bevallással együtt, vagy a munkáltató útján, illetve külön borítékban küldi meg az adóhatósághoz, a rendelkező nyilatkozatról a magánszemély azonosító adatait (név, adóazonosító jel) szíveskedjen leválasztani, és kizárólag a nyilatkozat rendelkező részét tegye a borítékba.

3. Mit kell tartalmaznia az adózó nyilatkozatának?

A magánszemély nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának egy százalékáról valamely, – az 1996. évi CXXVI. Törvényben meghatározott – szervezet javára. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a választott szervezet adószámát, és tartalmazhatja (de nem kötelező!) a szervezet nevét is. Csak egy civil szervezetet lehet egyszerre ezen az úton adományhoz juttatni, és a befizetett adó 1%-áról csak teljes egészében lehet rendelkezni.
Az egyházakkal és a kiemelt költségvetési irányzattal kapcsolatosan külön, a befizetett adó további 1%-ának tekintetében lehet nyilatkozni. Az adófizető azonban összesen két külön nyilatkozatot tehet, egy civil szervezet (vagy a törvényben nevesített további szervezetek) és egy egyház/kiemelt költségvetési előirányzat javára (1+1%). A NAV-nak megküldött nyilatkozat tartalma adótitoknak minősül, amelyet a NAV öt évig tárol.

4. Mikor érvényes a nyilatkozat?

Az adóhatóság – a következő bekezdésben leírtak fenntartásával – Önnel csak akkor veszi fel a kapcsolatot, ha a rendelkező nyilatkozata bármely okból érvénytelen. Amennyiben tehát Ön rendelkező nyilatkozatot adott, és az adóhatóságtól nem kapott határozatot arról, hogy a rendelkező nyilatkozata érvénytelen lenne, továbbá ha a kedvezményezett szerepel az adóhatóság tájékoztatójában, akkor a rendelkező nyilatkozatát az adóhatóság teljesítette.

Amennyiben Ön a bevallását elektronikusan, a központi elektronikus szolgáltató rendszer, tehát az Ügyfélkapu útján nyújtotta be, és az adója 1 százalékáról rendelkezett, a rendelkezés teljesítéséről az adóhatóság Önt ugyanilyen módon elektronikus üzenet formájában értesíti. A bevallást nem elektronikusan benyújtó adózó külön formanyomtatvány kitöltésével szintén kérheti a tájékoztatást a rendelkezés teljesítéséről. Az adóhatóság az elektronikus formában nyújtott tájékoztatást csak abban az esetben küldi meg, ha a magánszemély az Ügyfélkapu használatához szükséges egyedi azonosítóval és jelszóval rendelkezik.

A rendelkező nyilatkozat mind a magánszemély, mind a kedvezményezett oldaláról érvénytelenné válhat. Érvénytelen a rendelkezés, ha
– a nyilatkozat a kedvezményezett adószámát nem tartalmazza, illetve az nem pontos, nem olvasható, vagy;
– a nyilatkozat a kedvezményezett technikai számát nem tartalmazza, illetve az nem pontos, nem olvasható és a technikai szám hiányában a nyilatkozaton feltüntetett elnevezés alapján az egyházi kedvezményezett nem azonosítható, vagy;
– két beküldött rendelkező nyilatkozat esetén mindkét nyilatkozat ugyanazon kedvezményezetti körbe tartozó két szervezetet jelöl (például: két alapítvány), vagy;
– a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon nem szerepel a magánszemély adóazonosító jele, illetve az nincs lezárva, vagy;
– a rendelkező magánszemély a munkáltatónak átadott lezárt borítékot annak ragasztási felületére átnyúlóan nem írta alá, vagy;
– a magánszemély az adóját határidőig nem fizette meg, illetőleg
– az esedékesség előtt benyújtott kérelem alapján legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy halasztást engedélyezett az adóhatóság, az engedélyező határozat feltételeit a magánszemély nem teljesítette.

Ugyancsak érvénytelen a rendelkezés, ha
– a magánszemély olyan szervezetet, személyt jelölt meg kedvezményezettként, amely a törvény alapján nem lehet kedvezményezett (például párt, vagy olyan alapítvány, amely nem végez közhasznú tevékenységet) vagy;
– a magánszemély által megjelölt szervezet nem igazolja megfelelő eljárásban azt, hogy megfelel a törvény feltételeinek, vagy
– a rendelkező nyilatkozatban megjelölt szervezet az 1 százalék összegét nem kéri.

A rendelkező nyilatkozat érvénytelenségét megállapító határozattal szemben a magánszemély illetékköteles fellebbezéssel élhet.

Mint a fentiekben szerepel, abban az esetben, ha Ön ugyanazon kedvezményezetti körbe tartozó több kedvezményezett javára is rendelkezett (például: két nyilatkozatában két alapítványt jelölt meg), akkor mindkét rendelkezése érvénytelen. Ugyanakkor, ha a többszörös rendelkezés oly módon történik, hogy Ön a bevallás vagy az egyszerűsített bevallás részeként és attól elkülönülten, postán vagy személyesen is rendelkezik, akkor csak a bevallástól elkülönülten érkező rendelkező nyilatkozat minősül érvénytelennek.

Az 1 százalék összegének változása

Bizonyos feltételek fennállása esetén az 1 százalék összege a bevallás benyújtása, illetve akár az 1 százalék kiutalása után is változhat. Abban az esetben, ha a magánszemély összevont adóalapjának adója nő, – akár az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés alapján, akár a magánszemély által benyújtott önellenőrzés következtében – akkor természetszerűleg az 1 százalék összege is arányosan emelkedik. Ezt a pótlólagos összeget az adóhatóság akkor utalja át a kedvezményezettnek, ha a magánszemély eredetileg is érvényesen rendelkezett, és az 1 százalék alapjának növekedése legkésőbb a rendelkezés évét követő év július 31. napjáig megtörténik. További feltétele a pótlólagos utalásnak az, hogy a magánszemély ezt az adótöbbletet fizesse meg, illetve az, hogy az 1 százalék összege legalább 1000 forinttal (azaz az összevont adóalap legalább 100 ezer forinttal) növekedjen.

Ugyanakkor, ha az 1 százalék alapja csökken, azaz például a magánszemély önellenőrzés keretében csökkenti az adókötelezettségét, a rendelkezéssel érintett összeg nagysága szintén csökkenhet. Ha az 1 százalék alapja csökken, az gyakorlatilag azt eredményezi, hogy a magánszemély olyan adó meghatározott részét ajánlotta fel, amelyet nem fizetett meg. Ezért, ha az 1 százalék összege a módosítás miatt legalább 1000 forinttal (azaz az összevont adóalap legalább 100 ezer forinttal) csökken, akkor a ténylegesen a kedvezményezettnek kiutalt összeg és a módosított adatok szerint megállapított 1 százalékos összeg különbözetét a magánszemélynek kell az adóhatóság határozata alapján megfizetnie.

Rendelkező nyilatkozat minta

Kérjük, hogy a nyomtatványon a pirossal jelölt mezőket mindeképpen töltse ki!
 

1szazalek

Visszajövő tájékoztató levél

Ha Ön a fenti dokumentumot határidőre és helyesen kitöltve beküldte, akkor kapni fog egy tájékoztató levelet, ami körülbelül az alábbi szerint néz ki. Ez csak október körül fog megjönni!

 

valaszlevel

 

Amíg Ön ezt nem kapja meg, addig mi sem kapjuk meg az Ön adományát. Ha beérkezik hozzánk az összeg, akkor honlapunk ügyfélkapujában erről tájékozódhat. A feldolgozás automatikus. Ha az ügyfélkapuban nem jelenik meg az összeg 1-2 héten belül, akkor kérjük érdeklődjön munkatársainknál az ügyfélkapu kapcsolatfelvétel oldalán.